Az Ăľseim cowboyok voltak. Persze nem a bagĂłrĂĄgĂł, pisztolytĂĄskĂĄs fajtĂĄbĂłl. BĂścsĂźletes marhapĂĄsztorok voltak, kéremszépen, akik fegyver helyett az ostort forgattĂĄk. NagyszĂźleim karikĂĄs ostora - apĂĄm egyetlen ĂśrĂśksége - ma is ott lĂłg az elĂľszobĂĄnk falĂĄn, megfakult tablĂłképek kĂśzĂśtt. Gyerekkorom szĂźreti mulatsĂĄgai alkalmĂĄval néha még elĂľkerĂźlt, hogy apĂĄm megforgassa az utcĂĄn - olyankor aztĂĄn pattogott, mint a veszedelem, hogy megrémĂźltek tĂľle a kormosképĂť gyerkĂľcĂśk.

Nem csak Ăľk félték azonban az ostort: csalĂĄdom egyetlen babonĂĄs szokĂĄsa ez. Úgy esett tudniillik, hogy midĂľn apĂĄm ĂĄlmĂĄban valamiképp elĂľkerĂźlt, mĂĄsnap rendre tĂśrtént valami szerencsétlenség. HĂĄrom év alatt hĂĄromszor sikerĂźlt eltĂśrnĂśm a kulcscsontomat, apĂĄm ĂĄlma pedig mindent elĂľre jelezte. TalĂĄn én voltam szerencsétlen, talĂĄn a kalcium volt kevés - nem ittam elég tejet. Szégyen ez olyasvalakire nézve, akinek marhapĂĄsztorok voltak az Ăľsei, gondolhatnĂĄnk. A tény azonban, hogy apĂĄm ~77 februĂĄrja Ăłta nem ivott egy korty tejet sem, talĂĄn némi felmentést adhat nekem.

A falunak régen négy bikĂĄja volt, és majd' minden hĂĄznĂĄl tartottak tehenet. NagyszĂźleim a bikaistĂĄllĂłnĂĄl laktak a GyĂśpĂśn (ma PetĂľfi utcĂĄnak neveztetik). Az évben elĂľszĂśr Szent GyĂśrgy havĂĄban hajtottĂĄk ki az ĂĄllatokat a ...

Folytatás a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2012/06/06/a_volt...